Diploma után – MoziNyuszi kritizál

Vigyázat, spoiler alert!

Egyébként is szerethető a Diploma után, de különösen akkor érdemes megnézni, ha az ember pontosan abban a helyzetben van, amiben a film főhőse: frissen kikerül egyetemről, aztán jó nagyot koppan, mert nem talál állást, bármennyire is szuper-ügyes-okos-tehetséges.

Én is hasonló helyzetben vagyok, már ami a diplomázást és a munkakeresést illeti, úgyhogy egyfajta lélekmelengető, önbizalom-növelő terápiaként néztem meg. Jól esett:D

Alexis Bledelt már a Szívek Szállodájában is imádtam (amit egyébként kétszer végig néztem!), ebben a filmben is hozza a formáját. Nagyjából ugyanaz az okos, őziketekintetű, ambiciózus könyvmoly, mint a sorozatban, már eléggé beletanult az effajta szerepekbe, így abszolút hiteles, meggyőző.

Nagyobb képért katt IDE!

Ryden (Bledel) diploma után kénytelen visszaköltözni őrült családjához, mivel a kiszemelt, hőn áhított könyvkiadó-asszisztensi állást sajnos nem kapja meg, mert egy egyetemi riválisa lenyúlja. Kisebb melankólia után aktív álláskeresésbe kezd, montázs összeállítást láthatunk a munkát keresők által jól ismert utálatos állásinterjús szituációkról, betanult sablonszövegekről. Jókat kacagunk őrajta és magunkon, nagyokat áházva, hogy hát igen, az álláskeresés egy ilyen műfaj. Együtt izgulunk és stresszelünk a lánnyal, végül együtt csalódunk.

Közben elindul egy félig-meddig szerelmi háromszög is, Rydenbe fülig szerelmes gyerekkori jóbarátja, Adam (Zach Gilford), ő meg közben a jóképű brazil szomszéddal enyeleg. A film végén természetesen minden a helyére kerül, főhősünk a munkát is megkapja (mivel elődjét kirúgják), és a szerelmi életét is helyre teszi: rájön, hogy viszonozni tudja Adam szerelmét.  

Nagyobb képért katt IDE!

Külön szerettem a filmet az apuka (régi kedvencem, Michael Keaton) alakítása miatt! Elképesztő tehetségegesen alakít idegesítő, mégis szerethető fickókat!

Összességében egy tipikus amerikai szívmelengető történet, némi jellemfejlődéssel, örömmel, bánattal, humorral, aranyos szerelmi szállal. Nekem bejött.

Pontszám: 8/10

**********

Kategória: Kritikák | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Elfújta a szél – MoziNyuszi kritizál

Vigyázat, spoiler alert!

Örök klasszikus, a színes mozifilmek közül az egyik első, ami kijött (pontosan 1939-ben). Szerintem egyszer mindenkinek muszáj megnéznie. 

Még eléggé friss az élmény, ami ráadásul elég tömény, így nem könnyű írnom erről a filmről. Alapvetően tetszett, de tény, hogy négy napomat igénybe vette, mire végig tudtam nézni (mivel majdnem négy órás!). Úgy tűnik ekkoriban nem spóroltak a másodpercekkel:)

A fő női karakter Scarlett O’Hara (Vivien Leigh) nem az a tipikus naíva, megvannak a maga negatív tulajdonságai. Pimasz, önző, nagyképű, hisztis, anyagias, és talán ami legjobban jellemzi: manipulatív (egy ici-picit Eliza Doolittle-re emlékeztet a My Fair Ladyből). A női bájait simán beveti, hogyha a kétségbeesés arra kényszeríti. Mégis, nem az a nagyon okos fajta, érzelmi szinten eléggé egyszerű. A film végéig üldözi szerelmével a férfit, aki nem lehet az övé, miközben nem is ismeri őt igazán. Aki viszont tényleg szeretné, azt elüldözi. Sokat hisztizik, vádaskodik, utálkozik, néha képmutató, és előfordul, hogy aljas hazugságra vetemedik. Mégis, a karaktert valahogy nagyon jól megírták, hiszen eleinte nem tudjuk őt megutálni, sőt, mire megutálnánk a film végén, addigra inkább megsajnáljuk. 

Scarlett

A férfi főhős – a híres, nevezetes Rhett Butler (Clark Gable) – leírhatatlanul tetszik. Pozitív hős, persze neki is megvannak a hibái, mégis nagyon megszeretjük őt. Ő az, aki többször Scarlett megmentőjeként tűnik fel a filmben. Magas, erős alakjával és jóképű fazonjával hamar megbarátkozunk, gyakorlatias és őszinte stílusát is megkedveljük. Együtt érzünk vele, amikor Scarlett teljesen az idegeire megy. Ő a legjózanabb, legérettebb karakter az egész történetben. 

A film egyébként az amerikai polgárháború idején játszódik. Az egykor virágzó Dél bukását éljük végig a szereplők szemszögéből. Scarlett családjának ősi birtokát is kirabolják az északiak, a semmiből kell új életet kezdeniük. Az anyagi jólét múló jelenség, Scarlett is szembesül szegénységgel, fájdalommal és pusztulással. Aztán érdekházasságok útján visszaküzdi magát a gazdagok sorába. 

A férfiak jönnek-mennek az életében, egyetlen örök szerelem van: Tara, a családi birtok. Innen indul, és ide tér vissza. Nem teljesen értem ezt a mágikus kötődést a birtokhoz, ehhez bizonyára el kellene olvasnom a könyvet. 

Rhett és Scarlett

A film vége eléggé meglepett. Egy olyan kérdést hagy nyitva, amire már régóta várjuk a választ. Úgy tűnik, mindenkinek a fantáziájára bízták a film készítői, hogy mi lesz Scarlett és Rhett szerelmének a sorsa. 

Nagyon tetszik a filmben, hogy a karakterek jól kidolgozottak (elvégre egy regény adaptációjáról van szó), és a mellékszereplők sorában is akad egy-kettő, akire még sokáig emlékezni fogok. A legjópofább mellékszereplő Mammy, a család fekete bőrű nagydarab nevelőnője, akiről szerintem ez a videó mindent elmond:)

A film – különösen mivel sok-sok évtizeddel ezelőtt készült – megérdemli a magas pontszámot:

Pontszám: 8/10

**********

Kategória: Kritikák | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , | 5 Hozzászólás

Tamara Drewe – MoziNyuszi kritizál

Vigyázat, spoiler alert!

Imádnivaló film, nagyon tetszett.

A cselekmény elsőre kissé fura volt, gondoltam biztosan könyvadaptáció, és kimaradnak részek, amiért nehéz követni. Aztán utánaolvastam, és kiderült, hogy hoppá-hoppá!! ez egy megfilmesített képregény, amely hetente a The Guardian hasábjain jelent meg. Ezen tény tudatában már mindjárt érthetőbb az egész:) (Nem gondoltam, hogy ilyen témában is adtak már ki képregényt, de hát ezek szerint tudatlan vagyok a képregények terén… Annó csak a Donald kacsát olvastam rendszeresen:)

Nagyméretű kép: ITT

A Tamara Drewe-történet atmoszféráját szerettem a legjobban. Tipikus angol vidéki falu, ahol az ég világon semmi érdekes nem történik. Tehenek legelnek a réten, tyúkok laknak minden udvarban. Szinte érzi a néző a friss vidéki levegőt. Ezen kívül a film kellemes angol humora is élvezhető.

Tamara Drewe (Gemma Arterton) az említett kis faluból származott el 10 évvel ezelőtt (akkor még nagy orral), és most visszatért (műtött, pici orral:), hogy rendbe szedje és eladja a család régi birtokát. A lány felforgatja a helyiek életét, szexi forrónadrágja felháborodást vált ki a helyi fehérnépből és rajongást a helyi férfiakból. Tamara rendezetlen szerelmi életet él, nehéz követni, hogy kihez is vonzódik igazán. Pl. összejön egy idősebb, nős pasival, rocksztárral jár, a film végén pedig fiatalkori szerelmével kerül össze. A filmben megvan tehát a szerelmi szál, romantikus komédiának kiváló:)

A cselekményszálak közül a kedvencem annak a két helyi kislánynak az esete, akik utálják ezt a helyet ahol élnek, tinimagazinokon csámcsognak, rocksztárokba szeretnek bele, ahol lehet bajt kevernek, tojást dobnak a településen átutazók autójára. Nem gonoszak ők, csak unatkozó tinik. Természetesen az egyikük fülig szerelmes Tamara híres rockzenész dobos pasijába (akit a sármos Dominic Cooper játszik). Ezért mindent meg is tesz, hogy találkozzon vele, betör Tamara házába és számítógépébe, titkos szerelmes üzeneteket küld férfiaknak. Lesi fotókat csinál, hogy elérje amit akar. A végén természetesen össze is jön a vágyott találkozó, szerintem nagyon édes, ahogy a rockzenész a kis csajt helyreteszi. 

A filmben tetszett a többi karakter is, érdekes figurákkal van tele. Külön kedvencem volt a rocker pasi teheneket üldöző kutyája, akinek az egyik főszereplő halálát is “köszönhetjük”. 

Nézzétek meg, higgyétek el, jól fogtok szórakozni:)

Pontszám: 8/10

**********

Kategória: Kritikák, Uncategorized | Címke: , , , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Az ügynökség – MoziNyuszi kritizál

Vigyázat, spoiler alert!

Most már kicsit cikinek érzem, hogy megint egy 10-est adok, de nagyon tetszett a film. Ráadásul ez pont nem az a műfaj, amit én szeretni szoktam: CIA-s, titkos ügynökös, összeesküvős, orosz kémes (oroszkrémes?:). Az utolsó műfaj, amit magamtól megnéznék (talán a horror vetekszik vele a lista legalsó helyéért). Egy barátom kedvéért mégis megnéztem. 

Matt Damon alakítása leírhatatlanul jó. “Mint aki karót nyelt, és semmi humorérzéke sincs” – valahogy így jellemzik a filmben is. Damon kisfiús arcát a legkülönfélébb műfajokban láthattuk már, és a humoros megjelenések sem állnak tőle messze (gondolok itt a Dogmára vagy a Sarah Silvermannal közös poénnak szánt videoklipjére, amin a mai napig fekve kacagok /2. perc után kezdődik/). Ebben a filmben azonban a Bourne-sorozathoz hasonló komoly szerepben láthatjuk. 

A film többé-kevésbé valós tényeken alapszik, de inkább fikciónak minősül, a CIA kialakulásának történetét fonja össze egy személyes sors alakulásával. A film az időben ide-oda ugrál, ami elsőre talán zavaró lehet, de a végére nagyjából mindent felfog a néző. A történet pont ettől lesz érdekes, hogy a kirakó darabok szépen lassan kerülnek a helyükre, a szereplők személyiségének alakulása is így lesz leginkább izgalmas. 

Megindító, jól megírt történetet ad át a film. A családi és a hivatali élet közötti szakadék áthidalhatatlannak bizonyul, ám valójában nagyon is összefonódik a kettő. A családjáért vagy a hazájáért tartozik-e elsősorban felelősséggel egy CIA ügynök? Egy darabig megy együtt a kettő, de aztán eljön az idő, amikor muszáj dönteni. A titkos ügynökök élete nem gyerekjáték, kemény világ az övék. Senkiben nem bízhatsz meg, barátaidról kiderülhet, hogy elárulnak, ellenségeid pedig a kezedre játszhatnak adott esetben. Következetesnek és szemfülesnek kell lenni, a lapokat profi módon kell játszani.  

Robert De Niro rendezése garancia arra, hogy a film nagyon jó. Az őszülő, de még mindig sármos fickó egy-két percre fel is tűnik a filmben. Hurrá! Angelina Jolie alakítása is egészen elviselhető a filmben, bár ő nem tartozik a kedvenc színésznőim közé. Izgalmas, tőle szokatlan szereplőt testesít meg a Harry Potter-sorozat Professor Dumbledore-ját alakító Michael Gambon

Úgyhogy rengeteg érv szól amellett, hogy bátran ajánljam ezt a filmet, tulajdonképpen mindenkinek.

Pontszám: 10/10

**********

Kategória: Kritikák | Címke: , , , , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Alice Csodaországban – MoziNyuszi kritizál

Vigyázat, spoiler alert!

Megmondom őszintén, eleinte nem rajongtam az ötletért, hogy bármelyik Alíz Csodaországban verziót megnézzem, mert itt-ott láttam már pár jelenetet, és nem igazán fogott meg ez a “bugyuta”, fura lényekkel teli világ. Különben is milyen történet kezdődik úgy, hogy egy kislány beleesik egy nyúlüregbe??!

Aztán amikor megláttam, hogy a Disney-féle filmes verzióban Johnny Depp kapta az egyik főszerepet (túl több epizódján A Karib-tenger kalózainak), arra gondoltam, hogy talán mégsem lehet akkora nagy hülyeség ez az Alíz… Utánaolvastam egy kicsit, és megtudtam, hogy a sztori és a mondanivaló elég komoly, a brit különcségek kifigurázása, és Nagy-Britannia történelmének szimbolikus interpretálása (is) a célja. Ezen kívül Lewis Carroll regénye a nonszensz műfaj mintapéldánya.

A színészek szinte egytől egyik fantasztikusak. Johnny Depp-pel nem tudok nem elfogult lenni, hiszen az egyik kedvenc színészem. Ez az alakítása is hibátlan. Pimasz, humoros, szerethető figurát alakít (Jack Sparrow flash:),  akibe a nem túl szexi külső ellenére fülig beleszerelmesedhetünk, mi gyenge nők. A tökéletes angol és skót akcentusa miatt még nagyobbra nőtt a szememben:)

Nagyon tetszett az Alice-t alakító fiatal színésznő is, a lengyel származású ausztrál Mia Wasikowska. Babaarcú szépségén és szőke loknijain kívül kiváló színésznői tehetsége is megmutatkozott a filmben. (És imádtam a ruháit is!!) Külön említésre méltó még a Harry Potterből ismert Helena Bonham Carter (azaz Lord Voldemort legkegyetlenebb Halálfalóinak egyike, Bellatrix Lestrange), aki ezúttal a Red Queen karakterét elevenítette meg.

Viszont Anne Hathawayről bebizonyosodott, hogy gyenge színész. A Fehér Királynőt elég rendesen túljátszotta, abszolút nem volt hiteles… Fura, hogy így átjön a képernyőn a tehetségtelenség.

Csodaország egy varázslatos világ. Alice-t útján különös lények segítik (vagy éppen akadályozzák). Minden karakter elgondolkodtató valamiért, mindenkinek megvan a saját helye a történetben.

Nem sikerült teljesen megértenem mindent, amit a történet közölni akart, ennek ellenére rendkívül nagy hatást gyakorolt rám a film. A szereplők, a jelmezek, a színek, a hangok, az események fura, mégis logikus sora. Biztos vagyok benne, hogy nem ért itt véget a kapcsolatunk Alízzal. A filmet egészen biztos, hogy hamarosan megnézem megint, és az eredeti könyvet is szeretném elolvasni. Szerintem tartogat még meglepetéseket számomra.

Pontszám: 10/10

**********

Kategória: Kritikák | Címke: , , , , , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Bűbáj – MoziNyuszi ajánlásával

Mikor érdemes megnézned?

– Ha szereted a Walt Disney-féle klasszikus rajzfilmeket.

– Ha szereted Amy Adams-et vagy Patrick Dempseyt, ugyanis mindkettejüket eleget láthatod a filmben:)

– Ha szereted a humoros, kedves, ugyanakkor elgondolkodtató történeteket.

– Ha naiv hercegnő vagy éppen kiábrándult harcos vagy.

– Ha szeretnél egy könnyed, vidám estét a családdal/csajoddal/barátoddal.

– Ha szereted a szép ruhákat.

– Ha kedveled az aranyos kisállatokat, különösen, ha azok a kedved szerint éppen mosogatnak, táncolnak, énekelnek, futkosnak.

– Ha vonzalmat érzel a szerelmi történetek iránt.

 

Bűbáj (Enchanted)

Színes, magyarul beszélő, amerikai családi vígjáték, 108 perc, 2007 (12)

Rendező: Kevin Lima

Forgatókönyvíró: Bill Kelly

Főszereplők: Patrick Dempsey, Amy Adams, James Marsden, Susan Sarandon

Értékelése: 9/10

forrás: port.hu

 

Ha már megnézted a filmet (de csak akkor), olvasd el MoziNyuszi véleményét a filmről itt!

Vigyázat, spoiler alert! Nyusssz.


Kategória: Ajánlók | Címke: , , , , , , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Bűbáj – MoziNyuszi kritizál

Vigyázat, spoiler alert!

A trailer alapján elsősorban komolytalan filmre, könnyed, infantilis szórakozásra számítottam. Részben igazam lett, hiszen nagyon jól szórakoztam, a film komolytalanságát illetően viszont tévedtem. Nekem kimondottan tetszett a mondanivalója, amely ugyan vicces, már-már giccsesnek mondható megoldásokkal jut el a nézőhöz, de szerintem ez így volt tökéletes:)

Két világ találkozik. Szeretem az ilyen történeteket, hiszen a két eltérő világ/karakter találkozása, azok különbözőségének köszönhetően, görbe tükröt tart a néző elé, sok mindenre rádöbbenti. Eleinte mindkét szereplő ragaszkodik a saját nézőpontjához (a mesék világából szabadult, naiv Disney-hercegnő, és a valóságos világból származó, a mesékből régen kiábrándult egyedülálló apuka). Görcsösen ragaszkodnak a saját világuk szabályaihoz, nehezen ismerik fel, hogy talán a másik is taníthat számukra fontos dolgot az életről. 

A hercegnő világa (azaz a mindannyiunk számára jól ismert Disney-klasszikusok világa) rendkívül egyszerű elvek alapján működik, egyszerű szereplőkkel: állatokkal éneklő kis hercegnő, gonosz mostoha, herceg lovon, dallamra ritmusosan mosogató kisállatok, eleinte rossz szándékú, de javára változó esetlen mellékszereplő, sárkány, stb. Amikor a mindent rózsaszínben látó lány beszabadul a kegyetlen New York-i forgatagba, nem csak ő adaptálódik a környezetéhez szépen lassan, hanem a környezetét is mindörökre megváltoztatja. A Disney alapelvek maradnak: a gonosz elnyeri méltó büntetését, mindenki rátalál párjára, azaz helyreáll a világ rendje. 

A két főszereplő mellett külön kedvencem a herceg, aki kedvese után átszökik a valós világba. Mint ahogy az a mesékben írva vagyon, úgy gondolja, hogy semmi nem állhat útjába, kardsuhintásaival és humoros önimádatával minden akadályt elhárít, legyen az akadály egy tömegközlekedési eszköz vagy bármi egyéb városi kellék. Ezek az esetlen találkozások elég sok kacagással teli pillanatot okoznak a nézőnek.

A hercegnőt alakító színésznőt (Amy Adams) nagyon szeretem, további két filmjének is rajongója vagyok (Szökőhév, Julie & Julia). A férfi főszereplő pedig az a Patrick Dempsey, akit már A Grace klinika óta nyálcsorgatva nézünk.

Nálam tuti befutó ez a film, sokkal komolyabb és igényesebb, mint amire számítottam. 

Pontszám: 10/9

**********

Kategória: Kritikák | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése